DPI avagy a káosz és félreértés szinonimája

DPI: dot per inch, azaz egy inchre hány képpont fér rá.
Sokadszorra olvasom fényképészek oldalán, hogy az adott kép 1000*700-as 300 DPI. Ráadásul ezt, olyan fényképészek oldalán, akik szakkönyveket írnak és a fényképészszakmából élnek.
1000*700-as kép a monitor képernyőjén nem 300 DPI-s, hanem vagy 72 vagy 96 vagy 104 vagy amennyire állítom a videó vezérlőben a monitor értékét. A DPI fogalmának használata értelmetlen a monitoros megjelenítéskor. Ha viszont nyomtatásra, nyomdai felhasználásra kerül sor, akkor elkerülhetetlen a használata.
Photoshopban a kép mentésekor is sokan állítgatják a DPI számot (rögzített pixel szám mellett - resample image jelöl négyzet "üres"), ennek a jelentősége is egyenlő a nullával, ha a kép továbbra is a monitoron jelenik meg pl.: webes környezetben. A DPI állításával csak azt határozzuk meg ez esetben, hogy a kép mérete inchben/mmben mekkora legyen, ami monitor esetében értelmezhetetlen. Gondoljunk csak arra, hogy ha egy képet kivetítőn nézünk vagy telefonon.(azonos pixel szám mellett) A DPI számot hiába állítjuk 300-ra, attól még a kijelző/kivetítő DPI értéke határozza meg a kép látott nagyságát azonos nagyítás mellett.(pl.: 100%)

Egészen más, ha "nulláról építünk" egy képet/rajzot/plakátot. Ekkor az új dokumentumnál az adott nyomtatott méret és nyomás minőség által meghatározott DPI szám adja a dokumentum pixel méretét. A/4 esetében a hosszabbik oldal: 297mm*11,8dpmm (300DPI)=3505px. Ha óriás plakátról van szó, a DPI érték egészen alacsony, hiszen 10000mm-nél már kezelhetetlen méretű fájlok keletkeznének, így 1:10, 1:20-as méretezést, illetve alacsony LPI-t (line per inch) alkalmazunk. De ez már más téma.:)

További infó:
http://en.wikipedia.org/wiki/Dots_per_inch